A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3005/2013. útmutató
a méltányossági jogkör gyakorlásáról, az adómérséklésről és a fizetési könnyítésről ide kattintva teljes terjedelemben elérhető.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára, mely egyedi esetekbe enyhítési lehetőséget ad a törvény szigorával szemben. A törvény alapelvként írja elő, hogy

„az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.”

Az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt törvény lehetővé teszi, de egyben köteles is méltányosságot gyakorolni a törvényi felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések a vámhatóság számára is felhatalmazást adnak a méltányossági jogkör gyakorlására, amelyre vonatkozó speciális szabályokat az útmutató VII. fejezete tartalmazza.

Az Art.-ben az adóhatóság méltányossági jogköre alapvetően két területen, nevezetesen az egyes szankciók alkalmazása, és a fizetési kedvezményre irányuló eljárások során érvényesül.

I. Az Art. szankciói esetében követendő méltányossági eljárás
1. A szankciók (adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék)
alkalmazása során, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó valamely adókötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette, a törvény által előírt jogkövetkezményeket alkalmazza. Az Art. világos és egyértelmű rendelkezéseiből az következik, hogy a szankciók alkalmazásánál figyelembe kell venni az eset összes körülményét, így különösen

a) az adózótól elvárható körültekintő magatartást,
b) az adóhiány, (illetve egyéb mulasztás) nagyságát, keletkezésének körülményeit,
c) az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát,
gyakoriságát.

2. Mindazokban az esetekben, ahol az Art. az adózói magatartásra, a mulasztás jellegére, súlyára, keletkezésének egyéb körülményeire tekintettel biztosít az adóhatóságnak mérlegelési jogkört, a méltányosság gyakorlása annak a hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységnek a kötelessége, amely az adókötelezettséget vagy szankciót megállapító határozatot hozza, illetve az önellenőrzési pótlék esetében az önellenőrzés hiányában hoznia kellett volna.


Adóbírság [Art. 170-171. §]


Az Art. 171.§ (1) bekezdése értelmében az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.

Mulasztási bírság (Art. 172. §)


Az Art. 172. § (21) bekezdése alapján a mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság
mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárhat körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.
A mulasztási bírság kiszabása során a méltányosság gyakorlása attól függően tartozik az adóalany-nyilvántartási, az eljárási, az illeték, az ellenőrzési, a végrehajtási illetve a
felszámolási és végelszámolási osztályok feladatkörébe, hogy a bírságot melyik szakterület szabja ki.


Lehetőség van a fizetési kedvezményre irányuló kérelem elektronikus úton történő előterjesztésére is. (Az elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az adózó, illetőleg az adózó képviselője az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvényben meghatározott, az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett felhasználói névvel és az általa meghatározott jelszóval rendelkezzen. Az elektronikus kérelem benyújtásának részleteiről a www.nav.gov.hu „Letöltések-program” / „Nyomtatványkitöltő programok” menüben található részletes tájékoztatás). Az adóigazgatóságok által folytatott eljárásban elektronikus úton benyújtható kérelmeket (FAG01, FAM01) kitöltve és kinyomtatva lehetséges hagyományos postai úton, illetve személyesen is leadni a NAV adóigazgatóságok ügyfélszolgálatain, kivéve azon adózókat, akik a fizetési kedvezmény iránti kérelmüket jogszabály alapján kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő. 

Részletes tájékoztatás a NAV hivatalos tájékoztató anyagában, kattinson ide.