A fiktív ügyeletek, fiktív számlák befogadását egyik országban sem tolerálják, de ügyleteket célszerű úgy megtervezni, hogy lehetőleg minimalizálja az utánuk megfizetendő adót. A nemzetközi adótervezéshez fontos, hogy az ügyeleteknek valóban legyen nemzetközi vonatkozása. Ha valakinek nemzetközi ügyletei vannak, nemzetközi kereskedelemben érdekelt, akkor lehetősége van arra, hogy megfontolja az adótervezés különféle lehetőségeit.
Például az export- import ügyleteknél a beszerzési, vagy értékesítési központok létrehozása. Így kínai import esetén beszerzési központ létrehozása Hongkongban, vagy német export esetén értékesítési képviselet alapítása Stuttgartban.

Amikor a politikusok arról beszélnek, hogy Magyarországot adóparadicsommá kellene varázsolni és azonnal megszűnnének a gondok, nem járnak messze az igazságtól. Tény, hogy a működő tőkét hidegen hagyja, hogy az adott országban mennyire virágzik a demokrácia. A pénz mindig oda megy, ahol a legnagyobb haszonnal még biztonságosan kamatoztatható. A magyar pénzembereket sem véletlenül nevezik gúnyosan „offshore lovagoknak”. Lehet azon vitatkozni, mennyire etikusak ezek a megoldások, de vitathatatlanul eredményesek. Az adott vállakozónak kell eldönteni, hogy él-e a kínálkozó lehetőségekkel.

Tipikus adótervezési ügyletek

Befektetési és finanszírozási ügyletekhez a  jó bankszektorral rendelkező országokat kell választani. Ezekben a  stabil gazdaságú uniós országokban alacsony a befektetésből származó jövedelmek adója. Málta vagy Luxemburg ideális választás lehet.

A szellemi tulajdon, innováció területén mindig voltak, vannak és lesznek igazi nemzetközi viszonylatban is piacképes termékek. Így a vagyoni értékű jogokkal történő adótervezés is fontos. Például magyar szellemi termék az a 3D megoldás, amit magyar fiatalok fejlesztettek ki. A magyar egyetemeken, főiskolákon tömegek tanulnak informatikát, az általuk megalkotott szoftvereknek jövője van. Az ilyen innováció során létrehozott szoftverek szabadalmi jogai viszonylag egyszerűen áthelyezhetők kedvezőbb adózású országokba, például Hollandiába.

Magánszemélyek esetében más jellegű, nem munkajövedelmek, így mondjuk osztalékból származó stb. tőkejövedelmek esetén érdemes lehet adótervezéssel foglalkozni. Itt vannak olyan jellegű megoldások, amik csökkenthetik a magánszemély adóterhelését, de ami adóterheléssel elérhető, az inkább a jövedelmekre vonatkozó adóterhelés egy későbbi időpontra történő halasztása. Így a magánszemélyek inkább hosszú távú adótervezésre használhatják a külföldi lehetőségeket, mint a vagyon átörökítésére.

Fontos szempontok, korlátozások

Rendeltetésszerű joggyakorlás elve – az adótervezésnek nem lehet kizárólagos célja az adóelkerülés.
Hiába külföldi bejegyzésű a társaság, ha annak magyarországi igazgatója van aki túlnyomórészt itthon tartózkodik, akkor annak a társaságnak az üzletvezetési helye Magyarországon vélelmezhető, ezért minden jövedelme után itt kell adót fizetnie.
Hiába van egy külföldi cég, ha annak állandó üzleti telephelyén keresztül végzi vállalkozásán keresztül végzi a tevékenységét, akkor a telephely ott helyben adózik. Ez igaz az építési tevékenységre, ingatlanhasznosítási tevékenységre is.

Ha egy társaság szolgáltatásokat, vagy finanszírozást nyújt több országa is, akkor ügyelnie kell arra, hogy a célországban milyen forrásadót vet ki az állam, illetve milyen mértékben korlátozzák ezt a kettős adóztatást rögzítő egyezmények.

Kettős adóztatás


Magyarország kimagaslóan jó adóegyezmény-hálózattal rendelkezik: több mint 70 országgal van ilyen megállapodása, ami miatt vonzó célpont a nemzetközi viszonylatban működő cégek számára.

A Magyarország által kötött egyezmények hatékonyan használhatók fel nemzetközi adózási struktúrák kiépítésekor, emellett pedig a magyar EU-tagságból is profitálhat az a külföldi vállalkozás, amelynek működése Magyarországra is kiterjed. Tehát nem csak a magyar vállalkozások mennek külföldre, hanem számos esetben éppen Magyarország a vonzó célpont. A kormányzati célok azonban minden országban hasonlók. Vonzani a működőtőkét, de közben fokozni kell a működőtőke kiáramlását az adott országból. A magyar intézkedéseket megvizsgálva érdemes megfontolni, hogy milyen típusú ellenőrzésekre számíthat egy offshore vállakozás. Svájccal a banktitkok feloldásáról tárgyal a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint legkevesebb 1000 milliárd forint van külföldön.
  
Luxemburg


Az Európai Unión belül az egy főre jutó GDP tekintetében az első helyen áll, de világviszonylatban  a  harmadik. Vitathatatlanul a legvonzóbb államok egyike. Itt található Európában az egyik legnagyobb bankszektor, az adóelőnyök miatt olyan óriáscégek, mint az Exxon Mobil telepítették ide európai székhelyüket.  A kis Benelux tagállam stabil politikai és gazdasági környezettel, kiváló logisztikai és infrastrukturális környezettel is csábítja a befektetőket. Stratégiailag kiemelkedően jó helyen fekszik, a határaitól számított 200 kilométeres körben termelődik az unió GDP-nek 40 százaléka. Minden szempontból ideális offshore célpont, hiszen ezzel a világ egyik leginkább fejlett gazdasági környezetének szívében fekszik.

Cégalapításra alapvetően két társasági formát használnak, az SH és az SHRL, az első nyílt részvénytársaság, a másik egy a magyar kft-hez hasonló forma.
SH: alaptőke 34 ezer euró, három igazgató ebből egy helyi, cégalapítási idő egy-két hónap
SHRL: 12 ezereuró alaptőke, legalább egy igazgató, cégalapítási idő 3 nap,
Fontos tudni, hogy szigorúan veszik a könyvelést, az átláthatóságot.

Málta


316 négyzetkilométerével a törpe államok közé sorolható, de a GDP-je a pénzügyi szolgáltatási szektor és a turizmus miatt igen magas. Előnye, hogy az angol a hivatalos nyelvek között van, így könnyű az ügyintézés. A cégbejegyzés költsége alacsony. 250 eurós alaptőkével céget hozhat létre, az igazgatók száma legalább kettő kell legyen, de bizonyos feltételek mellett lehet egy is. 35 százalékos a társasági adó, viszont a tulajdonos jogosult visszatérítésre, így a tényleges adókulcs 10 százalék körüli. Az osztalék adómentes, a jogdíjbevételek 5-10 százalékkal adóznak. Veszteségelhatárolásra korlátlan ideig van lehetőség, és semmiféle forrásadó nincs a külföldi kifizetésre.Vannak olyan speciális adóelőnyök, amelyek kimondottan a magyar-máltai viszonylatban jelentkeznek a magyar-máltai adóegyezményeknek köszönhetően.

Hollandia


A kábítószerfogyasztás szabadsága miatt sokaknak vonzó célpont, de nem csak ezért figyelemre méltó alternatíva. Sűrűn lakott ország, nagyon magas GDP-vel. Az orosz üzletemberek kifejezetten kedvelik a Benelux államot. A legelterjedtebb cégforma a PLC (Private Limited Company), a bejegyzés időtartama 2-3 nap. Elég, ha egy részvényes és egy igazgató van a társaságban. Az általános adókulcs  200 ezer euróig 20 százalék, efelett 25 százalék, az osztalék adómentes, a leányvállalatok számára a hosszúlejáratú alárendelt kölcsöntőke, illetve az ebből fakadó kamat is adómentes. A jogdíjbevételekre 50 százalékos társasági adókedvezmény van, illetve 90 darab kettős adóztatást kizáró kedvezménnyel rendelkezik, amely így külön előnyöket biztosít a cégeknek (Magyarországnak 70 van).

Vigyázat, napfényre kerülhetnek az offshore-pénzek


Az OECD módosította a kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezményének információcsere cikkét és a hozzá tartozó kommentárt. Így a magyar adóhatóság is hatékonyabban léphet fel azokkal szemben, akik külföldön próbálják elrejteni a jövedelmüket.

Az adóhatóságok saját országukban általában könnyebb helyzetben vannak, és folyamatosan kérhetnek információt az adózóktól, más hatóságoktól vagy pénzintézetektől, ezzel szemben a külföldön tevékenykedők körében jóval nehezebb a tényleges jövedelem felderítése. Az adóhatóságok közötti együttműködést többek között az államok által kötött kétoldalú adóegyezmények segíthetik, melyek nemcsak az EU-n belül, hanem azon kívül is lehetővé tehetik az információcserét.

Az egy-egy adózóra vonatkozó adatokat az adóhatóságok saját országukban folyamatosan gyűjtik és nyilvántartják, majd megkeresés alapján vagy előre meghatározott rendszerességgel egyik államból a másikba továbbítják. A NAV is egyszerűen hozzájuthat egy magyar adózó a külföldi érdekeltségeire. Például a kamat-, osztalék- vagy jogdíjjövedelmére vonatkozó információhoz, amennyiben az érintett állammal van Magyarországnak adóegyezménye.

Az információk áramlása a viszonosság alapján történik, ami nem garantálja, hogy minden adóhatóság egyforma mennyiségű és minőségű adatot továbbít. Például Svájc éppen azért volt mindig is vonzó célpont, mert amit lehet eltitkol. Gondoljanak bele, a második világháborúban senki sem támadta meg, mindenkinek ott volt a pénze. Tény, hogy  Magyarország a kifelé menő információkat tekintve az élen jár, azonban nem kap a több mint 70  egyezményének köszönhetően sem elegendő információt a többi államtól. Ennek következtében nem tud ugyanolyan hatásfokkal részt venni a jövedelmek eltitkolásának felfedésében. Így a pénz kimegy az országból, de a lebukásveszély miatt láthatóan nem jön be. Ennek a versenyhátránynak a kiegyenlítését segíthetik az OECD újításai.

Az OECD újításának tekinthető, hogy az automatikus adatszolgáltatás kiterjeszthető az adózók egy egész csoportjára is, anélkül, hogy egyenként megneveznék őket. Ez néhány állam vonatkozásában az adózókra kifejezetten hátrányos lehet, ugyanis anélkül, hogy érintettek lennének saját adóhatóságuk szempontjából, egy külföldi információáramlásnak mégis az alanyaivá válhatnak. Továbbá, egyik adóhatóság sem köteles értesíteni adózóit arról, hogy: róluk milyen adatokat szolgáltatott, illetve rájuk vonatkozóan érkezett-e más államból megkeresés.

Ugyan a  kétoldalú egyezmények továbbra is tartalmaznak korlátozásokat, így adott esetben nem kerülhet sor az információk átadására. Például ilyen korlátnak minősül az állam belső jogszabályai és közigazgatási gyakorlata, továbbá az üzleti, ipari, kereskedelmi titok és a közrend. Figyelemre méltó korlátozás, hogy az információk nem kerülhetnek átadásra, ha azok az adófizető adóügyei tekintetében valószínűsíthetőleg nem lényegesek. Ilyenkor az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a kért információk előreláthatóan relevánsak a saját adóellenőrzési tevékenysége lefolytatásához. Ez nagyon jelentős korlát lehet, ha egy adott állam hatóságai nem „segítik” a másik állam társszervét. Tehát az adóparadicsomoknak volt, van és lesz létjogosultga, elég ha az állam vezetői írásban nem rögzített „elvárásokat” támasztanak.  Ezért ha egy állam „kekeckedik”, az ügyfele árkon-bokron túl van mire adatot fog szolgáltatni.

Induljunk ki abból, hogy a hatóságok ténylegesen segítik egymást. Ilyen esetben az automatikus információcsere az adózókra kifejezetten hátrányos lehet, mert az adóhatóság bizonyos időközönként olyan információkhoz juthat, ami akár külföldi bank vagy más pénzügyi intézmény birtokában van. Ilyenkor a banktitok leküzdésére az információcsere egy olyan adminisztratív eszköz az adóhatóságok kezében, amellyel hatékonyan képesek  fellépni. Ne felejtsük el, hogy ma már az adatok mindenhol számítógépen vannak tárolva. Egy gombnyomás és a határokat átívelő adóügyek terén az együttműködés, a belső adóellenőrzések lefolytatása és az adóelkerülés megakadályozására gyakorlatilag azonnal lefolytatható. Az automatikus információcsere teljes körű és hatékony működésével az adóversenyben jelenleg előnyt élvező államok – és így adózóik is – nehéz helyzetbe kerülhetnek.

A jövő szempontjából a realitások ismeretében továbbgondolkozásra készteti a vállalkozásokat. Az OECD által elfogadott modellegyezmény-módosítások egyértelműen az információcsere adóhatóságok közötti megkönnyítését célozzák, de kérdés, hogyan működik ez majd a gyakorlatban. Ugyanis az egyes adóegyezmények továbbra is túl általánosan rendelkeznek az információcseréről, amely bizonytalanságra ad okot. Továbbá az adóegyezmények csak az érintett – rendszerint két – szerződő államot kötelezik, és számos adóparadicsomi állammal Magyarországnak nincs is ilyen  kétoldalú egyezménye.

A valóságban olyan nagy az érdekellentét a hatékony működés elérésében, hogy csak célkitűzésekről beszélhetünk. Hasonló a helyzet a politikához, ahol a vizet prédikál, de bort iszik elv érvényesül. A leghatékonyabbá az tenné az államok közötti információcserét, ha az adóparadicsomokban őrzött jövedelmekről is nyerne információkat az adóhatóság, de ez csak egy kiemelt adópolitikai célkitűzés víziója mind az EU, mind az OECD államai számára. Ami egyedül biztos az az, hogy amint valamilyen adóparadicsomban valós gondjai lehetnének a nagyhalaknak, addigra már réges régen kimenekítik a pénzüket az adott országból. Gondoljanak csak a Ciprusi bankválságra. Ezért aki offshore cég létrehozásában gondolkodik, legyen a célország tekintetében figyelemmel a politikára is, nem elég a nagyhalak tevékenységét lemásolni.